udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
63
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-63
Névmutató:
Bartalis János
1993. július 25.
Születésének századik évfordulóján, júl. 25-én Kolozsvárott ünnepi istentisztelettel emlékeztek Bartalis János költőre, aki egyben a kolozsvári evangélikus egyházközség felügyelője is volt, majd leleplezték a templom falán, Reményik Sándor márványplakettja mellett a neki szentelt emléktáblát. Ezután az ünneplő gyülekezet koszorút helyezett el a házsongárdi temetőben Bartalis János kopjafájánál. /Miklós László: In memoriam Bartalis János. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./1994. május 29.
A brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület máj. 28-29-én tartotta meg a Bartalis Jánosról elnevezett szavalóversenyt. A zsűri elnöke Oláh Tibor nyugalmazott egyetemi tanár, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság elnöke volt. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./1994. június 4.
Május végén Brassó tisztelgett egy évvel születésének centenáriuma után a költő életműve előtt: Bartalis János szavalóversenyt rendezett az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület, Bódog Erzsébet elnök hozta tető alá a vetélkedőt. Az országos versenyre tíz megyéből érkeztek a versmondók. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./1994. szeptember 22.
Jászberényi Emese marosvásárhelyi magyar rádiós vallott munkájáról, amelyhez hit kell. "Hinni népedben, nemzetedben, nyelvedben." Elmondta, hogy 1985 január 12-én Ceausescu egyik rendeletével megszüntette a körzeti rádiózást, így megszűnt a magyar adás. A magyar részleg teljes archívumát, negyven beszélt szalagot és negyvenezer zenei szalagot az egyik börtönbe, Jilavába kellett szállítani. Előtte Jászberényi Emese az aranyszalagtár mind az ezer hangszalagját éjjel-nappali gyors munkával lemásolta. Így mentődött meg Sütő András, Bartalis János, Móricz Zsigmond hangja. 1989 után visszakapta a marosvásárhelyi magyar stúdió a korábban elkobzott hanganyagtárát. /Magyar Nemzet, szept. 22./1995. október 8.
Okt. 6-8-a között Brassóban és Apácán Apáczai Csere János emlékünnepségre került sor a nagy tudós-pedagógus születésének 370. évfordulója alkalmából. Brassóban a Reménység Házában, a Református Keresztyén Központban tudományos fórumot tartottak, okt. 8-án pedig Apácán a Bartalis János Egyesület szervezésében zajlott le az emlékünnepség. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./1996. október 18.
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceumban tartották meg a brassói Apáczai Csere János Kulturális Egyesület által meghirdetett Bartalis János-szavalóverseny megyei szakaszát, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület szervezésében. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./1996. november 9.
Nov. 9-én tartották Brassóban az országos Bartalis János Szavazóversenyt. A 33 fiatal versmondó /köztük heten Magyarországról/ közöl nem volt könnyű kiválasztani a legjobbakat. Banner Zoltán, a zsűri elnöke elégedetten nyilatkozott a rendezvényről. Boldogan vállal ilyen feladatot a jövőben, mondván: "én erdélyi értelmiségi maradtam a magyarországi lakáscímmel is." Előadóművészetével is szívesen közvetíti az értékeket, amelyeket "az erdélyi magyarság felhalmozott". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./1998. szeptember 11.
Brassóban, a Reménység Házában tanácskozott 14 erdélyi megye magyar nyelv és irodalom szakfelügyelője, illetve módszertani felelőse. Az oktatási reform gyakorlatba ültetését vizsgálták. Meghatározták a magyar nyelv és irodalom törzsanyagát, illetve a kiegészítő anyagot. A XII-eseknek például a jövőben már nem kell tanulmányozniuk Bartalis János, Horváth Imre, Szentimrei Jenő és Nagy István irodalmi munkásságát. /Reformátorok Brassóban. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 11./1998. október 11.
A brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület szervezésében idén ötödik alkalommal rendezték meg Brassóban a Bartalis János Szavalóversenyt okt. 9-11-e között. A rendezvény az 1997-ben 19 évesen elhunyt Mikó András Befejezetlen történetek című antológiájának bemutatójával, valamint munkásságának méltatásával nyitotta meg Orbán János Dénes, az Előretolt Helyőrség című folyóirat főszerkesztője. /Tóásó Áron Zoltán: Az V. Bartalis János Szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./1999. augusztus 5.
A júl. 30-aug. 1-je között megszervezett Apácai Napok rendezvénysorozat célja - a helyi polgármesteri hivatal, az Evangélikus Egyház és a helyi Bartalis János Egyesület szerint - a hagyományteremtés. Erre az alkalomra megjelent Apáca története című könyv, szerzője a falu szülöttje, Orbán János. Emlékeztek a falu neves szülöttjeire, megkoszorúzták Apáczai Csere János szobrát és Bartalis János kopjafáját. Ritkán kerül sor színházi előadásra, képkiállításra, szimpóziumokra, díszpolgáravatásra egy ilyen kis faluban. /Tóásó Áron Zoltán: Mindennapok ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./1999. november 3.
Brassóban okt. 29-31-e között rendezték meg a hatodik alkalommal megtartott Bartalis János Szavalóversenyt, melyet a brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület szervezett. Az ország minden tájáról jöttek részvevők, sőt győri és budapesti vendégek is voltak. Banner Zoltán. a zsűri elnöke kiemelte a szervezőnek, "a lényegében egytagú Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület elnökének, Bódog Erzsébetnek" a munkáját. - Banner megdöbbenten hallotta, hogy Erdélyben a tankönyvkészítők kiveszik a tanagyagból Bartalis költészetét. /VI. Bartalis János Szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./2000. szeptember 13.
A Brassóban működő, Apáczai Csere Jánosról elnevezett Közművelődési Egyesület elnöke, Házy Bakó Eszter elmondta, hogy idén hetedik alkalommal szervezik meg a Bartalis János szavalóversenyt okt. 20-22. között. A verseny irodalmi anyaga egy szabadon választott Bartalis vers és egy XX. századi magyar költő verse. Magyarországról 10, Szlovákiából, Felvidékről, Kárpátaljáról, Szlovéniából és a Vajdaságból 2-2 versmondót várnak. A verseny megrendezéséhez támogatást nyújtott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Alapítvány. Szeretnének kisgyerekeket foglalkoztató, úgynevezett játékházakat létrehozni, ahol táncot, nemezelést, társasjátékot tanulhatnának. /Tóásó Áron Zoltán: A VII. Bartalis János szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./2000. november 2.
Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület szervezésében Brassóban okt. 28-án hetedik alkalommal rendezték meg a Bartalis Jánosról elnevezett versmondó vetélkedőt. Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület vezetője elmondta: az idei versenyt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Illyés Alapítvány, az EMKE kisebbségi részlege, a Művelődési Minisztérium és egyes vállalkozók támogatták. Banner Zoltán a negyedik éve a zsűri elnöke megállapíthatta, hogy nőtt a tehetséges versmondók aránya. /Tóásó Áron Zoltán: Versünnep a Cenk árnyékában. Beszámoló az VII. Bartalis János Szavalóversenyről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./2001. augusztus 4.
A nyolcvanéves Izsák Józsefet köszöntötte a Népújság irodalmi melléklete, a Múzsák. Bölöni Farkas Sándor, a történetíró. Asztalos István, Tamási Áron, Bartalis János, Kacsó Sándor, Kiss Jenő, Molter Károly, Szabédi László. Erdélyi írók. Nemzethalál-félelem a régi magyar költészetben. Magyar irodalom a XX. században. Illyés Gyula költői világképe. Modernség és magyarság. Magyarságunk korszerűsége. Ezek foglalkoztatták pályáján Izsák József irodalomtörténészt. /B. D. "Az nem lehet..." = Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./2001. augusztus 5.
Megjelent Bartalis János jelenleg dévai templomigazgató, történész könyve Halálra ítélve főcím alatt az erdélyi ferencesek története 1949-1989-ig. A könyv forrásjellegű. Az itt összegyűjtött adatok segítségével fogják megírni majd a ferences provincia történelmének újabb fejezetét. A könyv szerkesztője és egyben írója tizenkét ferences kéziratos visszaemlékezését - P. Balázs Aba, fr. Bálint Rókus, P. Bartók Albert, P. Benedek Domokos, P. Bíró Antal, P. Daczó Lukács, fr. Daian Szabin, P. Ferencz Ervin, P. Kádár István, P. Márk József, P. Pap Leonárd, P. Szalontai Barnabás, - valamint dr. P. Bálint Szálvátor és dr. Boros Domokos P. Fortunát kéziratait, P. Puni Emil jezsuita ex-provinciális szóbeli vallomását és saját élményeit használta fel forrásként. A könyvet a Szent István királyról elnevezett ferences rendtartomány (felelős kiadó Böjte Csaba OFM) adta ki. /Fodor György: Új egyházi kiadvány. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 5./2001. augusztus 14.
Aug. 11-én, Csíksomlyón gyűltek össze a ferencesek, ahol Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel együtt emlékeztek a megpróbáltatások nehéz évtizedeire. Ugyanakkor hálaadó szentmisével köszönték meg a Mindenhatónak azt, hogy az erdélyi provincia átvészelte a meghurcoltatásokat és megújulhatott. Bemutatták Bartalis János Halálra ítélve címmel kiadott, az erdélyi ferencesek történetét 1949-1989-ig bemutató könyvét. Előszavában. Páll Leó ferences provinciális hangsúlyozza: "Ez a kis könyv nem kevésbé színes történeteket tartalmaz. A mi rendi "nagyapáink" térdeikre ültettek bennünket és meséltek. Az itt leírtak csak töredékek mindabból, amit szerettek volna átadni nekünk. Mesélnek az öreg barátok. Bár az emberi emlékezés színesebbé teszi a múltat, a leírtak tárgyilagossága megbízható. (...) E könyv forrásjellegű. Majd az ebbe összegyűjtött adatok segítségével fogják megírni az utánunk következők provinciánk történelmének újabb fejezetét. A mi szándékunk az volt, hogy emlékezzünk: 50 esztendővel ezelőtt kezdődött a ferences szerzetesek kálváriája. (...) Így lettek egyszerű, kopott csuhás barátokból hősök. (...) Isten gondját viselte provinciánknak azokban a nehéz időkben, nem hagy magunkra az elkövetkezőkben sem." /Fodor György: Ferencesek szenvedéstörténete a kommunizmus idején. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./2001. szeptember 15.
Szeptember elején Horváth István szülőfalujában, Magyararózdon találkoztak a kortárs magyar irodalmi élet képviselői, hogy megvitassák az irodalom és a nemzeti sors kapcsolatát. Sütő András kifejtette: "Amikor Horváth István feltűnt az erdélyi magyar irodalomban, akkor egy ilyen csillagkép volt ismeretes, akikhez kapcsolódott szellemiségében: Veres Péter, Sinka István, Szabó Pál. Ezek voltak azok a csodaemberek, akikről kezdő íróként ámuldoztam. Egyszerű parasztemberek négy, vagy hat elemivel a magyar szellem csodái lettek. Közülük Veres Pétert Ilyés Gyula így búcsúztatta: lángelmét temetünk." "Senkinek közülünk nem volt vátesz-komplexusa, mégis mindig halljuk, hogy le kellene mondani már a vátesz-komplexusról. A most induló íróifjaknak első kiáltása, követelése, fenyegetése az, hogy majd ők minden váteszt agyon fognak ütni. Úgynevezett váteszségünk az a közösségi élmény, morális parancs és követelés, amit Horváth István behozott már az első kötetével." Horváth István Ózdról indult Kolozsvár felé. "Irodalmi sikereinek a legszebb napjaiban fordult vissza ahhoz a forráshoz, ahonnan indult - amikor érezte, hogy milyen veszélyek fenyegetik." A veszedelem volt az a követelmény, amely Gaál Gáborral az élen őt és az egész írói csapatot" "marxista- követelmények alá szorítva próbálta tovább énekeltetni." Horváth István csalódott egy politikai áramlat tündöklésében, illetve garázdálkodásaiban, diktatorikus embertelenségében. Azonban ezt a korszakot, a 30-40 esztendőt nem lehet egyedül az írástudók árulásának mondva félresöpörni. Az önvizsgálat, amelyet ettől a nemzedéktől olyan sokan kértek, valójában Horváth István verseiben és az 1960 utáni köteteiben jelen van. "Az ő életműve jó útmutató irodalom és nemzet kapcsolatának a kérdésében." Csoóri Sándor bevallotta, hogy már évek óta nem jár el írótalálkozókra. Felolvasta az alkalomra írt rövid írását. Ebben kifejtette: "Csodálatos erőfeszítés volt minden korban a magyar irodalom. A rendszerváltásnak nevezett fordulat után az irodalom alól kifutott a történelem." Az elmúlt tíz évben másként történt mint ahogy elképzelték, mert az irodalom helyzete és szerepe megváltozott. A demokrácia megjelenésével Kelet- és Közép Európában egy nagy irodalomnak kellett volna megszületnie, a 20. század nagy tragédiái után. "A demokrácia az első pillanatoktól kezdve nálunk szembekerült az irodalom belső törvényeivel és hagyományaival. Irodalom és társadalom feszült viszonyát a demokrácia megváltoztatta" A gondokat a négyévenkénti szavazással akarták megoldani. Azonban az irodalom nem fogadhatja el az alkukat. Azt mondták, hogy ne az írók politizáljanak, hanem a pártok, maga a parlament. - A magyarul írók zöme hallgat. Illyés Gyula azt mondta: "sajnos kell politizálnunk, a legnehezebb, a legveszélyesebb módon, hibátlan műveinkkel ". Amikor Illyés ezt leírta, volt irodalmi élet, amely sokat segített az íróknak az alkotásban. "Most az irodalmi élet kevésbé sugalmazó. Néha úgy látom, mintha a parlamentekben zajló életet utánozná, legalább annyi gyűlölettel és idegenséggel." /Valkai Krisztina: Hibátlan művekkel politizáljon az író. Irodalmárok találkozója Magyarózdon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ Van az erdélyi magyar szellemiségnek egy virtuális térképe, melynek főbb tájékozódási pontjai egy-egy irodalmi székhellyel azonosak. Faluneveket rajzolt fel az idő erre a képzeletbeli földabroszra: Kisbacon és Sztána, Farkaslaka és Apáca, Mikháza és Pusztakamarás, Szabéd és Nagygalambfalva, Bözöd és Magyarózd (hogy tovább ne is soroljam) - Benedek Elek és Kós Károly, Tamási Áron és Bartalis János, Kacsó Sándor és Sütő András, Szabédi László és Kányádi Sándor, Bözödi György és Horváth István szülőfalujának körvonalai bontakoznak elénk, írta Nagy Pál. - Magyarózdon volt legutóbb irodalmi találkozó. Horváth István annak idején megírta volt nagyívű falurajzát Magyarózdi toronyalja címmel. "Én vagyok ez a könyv. De nem csak én. Az a nép is, amelyhez tartozom..." - vallotta az előszóban. /Nagy Pál: Találkoztunk Magyarózdon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./2002. október 16.
Okt. 11-13-a között került sor Brassóban, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület szervezésében a kilencedik alkalommal megrendezett, Bartalis János költő emlékének szentelt nemzetközi versmondó vetélkedőre. A rendezvény idején megnyílt Bartha Árpád tárlata. A gálaműsorban fellépett Banner Zoltán művészettörténész is. Idén 35 versmondó jelent meg a versenyen, jöttek Magyarországról is. A verselők többsége középiskolás és egyetemista, de mert nincs korhatár, idősebbek is megjelentek. Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület elnöknője hiányolta a közönség részvételét. Az intézmények mellett magánszemélyek és Brassó képzőművészei is különdíjakat ajánlottak fel. /Tóásó Áron Zoltán: IX. Bartalis János szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./ 2003. május 12.
Máj. 9-10-én Kolozsváron, az Unitárius Kollégiumban került sor az immár hagyományosnak számító versmondó megmérettetésre, amelyre (a IX-X. és XI-XII. osztályosok kategóriájába) Erdély minden tájáról érkeztek középiskolás résztvevők. A rendezvényt a kolozsvári Phoenix Könyvesbolt, a Koós Ferenc Alapítvány, az anyaországi Unikornis Könyv- és Lapterjesztő Kft., valamint a Magyarok Világszövetsége támogatta. Az idei kiírás tematikája: Erdélyi magyar versirodalom a XX. századtól napjainkig. A benevezett költők gyakoriságának sorrendje: 1. Reményik Sándor, 2-3. Dsida Jenő és Wass Albert, majd Ady Endre, Áprily Lajos, Bartalis János stb. /Ö. I. B.: III. Atlantisz harangoz országos versmondó vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./2003. május 24.
Az Atlantisz harangoz országos versmondó vetélkedő tematikája: erdélyi magyar versirodalom a XX. század elejétől napjainkig. A versenyzőknek kötelező versként a hit, Isten, vallásosság témakörből kellett választaniuk egy erdélyi magyar költő versét. Idén több mint száz romániai magyar oktatási központból hívtak meg egy-egy verskedvelő diákot. A vetélkedő helyszíne a kolozsvári Unitárius Kollégium díszterme volt. Murádin László, a zsűri elnöke kiértékelő beszédében elmondta: számára nagy öröm, hogy sok tehetséges versenyzőt láthat itt, de sokkal többen jöhettek volna. A legtöbb verset Reményik Sándortól szavaltak; Dsida Jenőtől és Wass Alberttől öt- öt; Ady Endrétől, Ápriliy Lajostól, Bartalis Jánostól és Kányádi Sándortól két-két verset mondtak el. /Csomafáy Ferenc: A vers a legszebb út Isten felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./